Az a gyönyörű félelem » A falu (The Village)

Akárhányszor is újranézem A falu - The Village (2004) című filmet, mindig elámulok azon, hogy M. Night Shyamalan hogyan tud egy rettegéssel és aggodalommal teli filmet mégis ilyen ártatlanul gyönyörűvé varázsolni… A nagyon érdekes fantáziavilágú, indiai származású rendező a Hatodik érzék - The Sixth Sense (1999) és a Jelek - Signs (2002) sikerei után egy olyan alkotást szeretett volna készíteni, ahol a néző hátán feláll a szőr és közben a zsebkendőjéért nyúl… kemény feladat.

A film középpontjában egy 19. századi eldugott erdő közti kisfalu áll, ahol mindenki ismer és tisztel mindenkit. A kezdő képen egy kisfiú temetését látjuk, akinek halálát a gyógyszerhiány okozta. A film első felében nem találunk főszereplőt, szinte minden fontos szereplőt egyformán bemutatnak a képsorok.

Shyamalan már az elején megremegteti félelem-szenzorjainkat azzal, hogy el-elejti apró titokzatos ötlet-morzsáit: vörös virág, sárga köpeny, furcsa hangok az erdőből, megnyúzott kutya, stb. Hamarosan választ is kapunk kérdésünkre Edward Walker-től (William Hurt), a falu tanítójától, amint a gyerekek kérdéseire válaszol: mindezeket azok követik el, “akikről nem beszélünk”. Ezen teremtmények miatt öleli körül a falu minden szegletét a misztikum.

Megismerhetjük a tanító két lányát, a házasságra vágyó Kitty-t (Judy Greer), és a gyönyörű, ártatlan tekintetű, de karakteres vak lányt, Ivy-t (Bryce Dallas Howard). Más oldalról a falu másik vezető egyéniségét, Alice Hunt-ot (Sigourney Weaver) és fiát, a bátor és hallgatag Lucius-t (Joaquin Phoenix), aki mindegyre hiába kéri a véneket hogy elmehessen a városba gyógyszerekért. A falu egy másik fontos szereplője is feltűnik, a “falu bolondja” Noah (Adrien Brody), akire a vak Ivy vigyáz. Itt az elején a falut láthatjuk boldogan nevetni Kitty esküvőjén, valamint félni és aggódni is a vészharang hallatán, ami azt jelzi, hogy átlépték a faluhatárt azok, “akikről nem beszélünk”.

Pontosan a felénél a film elkezd összpontosulni két szereplőre, Ivy-ra és Lucius-ra, amikor tiszta kép formálódik szerelmükről. A történet azonban csak itt alakul izgalmassá, mivel a féltékeny félkegyelmű Noah kést döf Lucius hasába. Ettől a fordulóponttól kezdve a film már a tiszta és ártatlan szerelem megmentéséről és egy törékeny lány bátor tettéről szól. Ivy engedélyt kér, hogy a közeli városba mehessen gyógyszerekért. Apja, Edward Walker engedélyt ad a vének véleménye ellenére is, mert tudja, hogy lánya vaksága ellenére bátrabb mindenkinél a faluban. Így tehát Ivy egyedül indul a félelmetes erdőkbe szerelme életének megmentéséért.

És ekkor következik a jól megszokott Shyamalan féle bravűr, a csattanó, ami jelen esetben többes számban értendő, mivel a film végén ha jól számolom, legalább 4-5 csavart helyezett el gondosan a rendező. Ezeket viszont zseniális jellegük miatt nem részletezném…

A film művészisége egyszerűen fantasztikus. Ahogy ötvözni tudja Shyamalan a félelmet az ártatlanság és a szeretet tisztaságával, az leírhatatlan. Csak példaként említeném azt a jelenetet, amikor mindenki a pincéjébe menekül a teremtmények elől, egyedül Ivy áll az ajtóban karját kifele tartva várván Lucius-t. Az utolsó pillanatban Lucius megragadja ezt a szimbólummá vált kezet és bemenekíti a lányt a házba. Tudom furcsán hat a szimbólum szó, de Shyamalan szinte mindent szimbólummá alakít a filmjeiben: a színek, a titokzatos tárgyak, és az, hogy Lucius megfogja Ivy kezét. Ez az utóbbi elem többször is megjelenik a film során, és a rendező azzal emeli szimbólummá, hogy a kamera erre összpontosul. A piros és a sárga ellentétes pólusú színek is vezérmotívummá emelődnek. A piros az ellenség, a félelem, a tiltottság, míg a sárga a védelem, a tisztaság színe.

A félelem és a gyönyör kontrasztját a zene fokozza. Hihetetlen érzés az, amikor a legrettenetesebb jelenetekben egy ártatlan hegedű hangja felcsendül. Mind ahogy megszokhattuk, Shyamalan filmjeinek zeneszerzője mindig a hatszoros Oscar-díjra jelölt James Newton Howard. Ezenkívül a rendező filmjeire mindig a vonósok jellemzőek. A vezérhegedű hangját a híres Hilary Hahn szólaltatja meg.

Érdekességként még megemlíteném, hogy Shyamalan minden főszereplőjét duplán alkalmazza filmjeiben. Így Bruce Willis-t a Hatodik érzék - The Sixth Sense (1999)-ben és A sebezhetetlen - Unbreakable (2000)-ben; Joaquin Phoenix-et a Jelek - Signs (2002) valamint A falu - The Village (2004)-ban; Bryce Dallas Howard-ot a A falu - The Village (2004) és a Lány a vízben - Lady in the Water (2006) filmekben láthatjuk.

A film kosztümjeit az Oscar-díjas Ann Roth tervezte. Az M. Night Shyamalan által írt történetből készült thriller alkotás zenéjét jelölték Oscar-díjra.
A falu - The Village (2004) előzetesét itt nézhetitek meg: [trailer].

A falu - The Village (2004) értékelése:
Film: 9/10
Rendezés: 8/10
Színészek: 9/10
Operatőr: 9/10
Zene: 10/10
Sztori: 10/10
Művésziség: 9/10

egyéb zseniális film5letek »